Nagyvilág |
Fiatal román hackerek több külföldi lap online kiadását feltörték, és a román trikolórt és román nyelvű szöveget helyeztek az oldalakra. A magukat Román Nemzetbiztonságnak nevező fiatalok akciójukkal az ellen tiltakoznak, hogy a külföldi lapok rossz színben tűntetik fel a románokat, és egy kalap alá veszik őket a Romániából érkező, bűnöző életmódot folytató cigány bevándorlókkal.
„Megelégeltük a gúnyolódást! A cigányok nem románok!” Az angol, francia és olasz lapokat feltörő hackereket szinte nemzeti hősökként ünnepelték a román fórumokon.
A „demokratikus európaiság” nem hajlandó tényként kezelni a cigánykérdést, ehelyett viszont a problémát leginkább megszenvedő nemzetek kerülnek pellengérre. Ausztriában hasonló megnyilvánulásokkal találkozhatnak a magyarok is.
A román fiatalok akciója a nemzeti öntudat megnyilatkozása, mely felhívja a figyelmet a létező súlyos problémára, és kezelésének fonákságára.
Bükkfalvi Roland – Jövőnk.info
Hazafias román hackerek
August 18th, 2010Az MNA álláspontja a politikájába való beleszólásról
August 18th, 2010Nyilatkozatok-Közlemények |
Az Arcvonal stratégiáján a cionisták által gerjesztett, és a soviniszták részéről felkorbácsolt jelenlegi politikai helyzet semmit nem változtat. A közép-európai nemzetek igaz hazafiainak összefogása, illetve az ezt megteremteni akaró munkálkodás közös érdekünk és ezt nem fogja felülírni sem a hazai értetlenek, sem a külföldi rombolók ténykedése. A nyelvtörvény Szlovákia belügye, és többségi, 80%-os szlovák lakosság feletti települések esetében – kizárólag hivatalos helyeken- érvényesül. Ha ezt mi nem akarjuk elfogadni, akkor az északi megyéinkben már a közeljövőben hivatalosan be kellene vezetni a cigány nyelvhasználatot, mert ott ők vannak többségben. Meggyőződésünk, hogy akik a szlovák nyelvtörvény ellen ágálnak, fogalmuk sincs annak pontos szövegéről. A Kuruc.info most örömködik az Arcvonal rovására a Slovenska Pospolitost honlapján megjelent írás negatívnak gondolt következményeire utalva. Ehhez hozzátehetjük Sólyom elnök rosszul időzített komáromi útját, annak következményeivel együtt, és már kész is a kép. Az új ellenség képe a”kötekedő/soviniszta tót”, melyet a hazai cigányság és zsidóság helyére akarnak állítani. A gondolkodó emberek esetében ez nem fog működni!
Megnyugtatjuk a Kuruc.infot, a HVIM-et és társaikat, hogy az Arcvonal kapcsolatrendszere nem olyan gyengécske, amilyennek gondolják. A véleményük számunkra egyenlő a nullával, igen nagy baj lenne, ha olyan lenne a helyzetünk, hogy figyelembe kellene venni. Kapcsolatainkat mi építjük, a saját irányelveink szerint, és eddig minden elképzelésünk sikeresen megvalósult.
Megjegyezzük, hogy a hazai nemzeti radikális szerveződéseket nem mi tekintjük ellenségeinknek, hanem ők minket. Minden szervezetben – a vezetés közelében – ott vannak a tagjaink, és pontosan tájékoztatnak az ott elhangzottakról.
Mellesleg, akár örömmel is fogadhatnánk a szlovákok István királyt kisajátítani akaró igyekezetét. Ők nem nevezték István király jobbkezét, a Szent Jobbot tetemcafatnak (mint a hazai zsidók). Tiszteletre méltó nagy királynak tartják, és el is fogadnák a magukénak. A románok ugyanezt megtették Mátyással, nem a “Púpossal”, hanem a királlyal. Ez a legnyilvánvalóbb elismerése a két nagy magyar királynak. Mindez semmit nem változtat a tényeken, az érzelmi/szellemi világnak viszont mások a törvényei, ott az az enyém, amit elfogadok, ami közel áll hozzám.
A magyar nemzetiek közül nem keressük az ellenségeskedést senkivel, de dolgainkba sem szólhat bele senki. Ez az írás volt az első és az utolsó, melyben válaszoltunk a nekünk szánt észrevételre. Nincs időnk ilyen kisszerű vitákra, van elég sok, ennél fontosabb feladatunk, melyeket meg kell oldanunk, mert fogy az idő. Befejezésül még annyit kell megjegyeznünk: közelebb áll hozzánk egy szlovák, szerb, vagy román hazafi, aki betartja a nacionalizmus írott és íratlan szabályait, mint egy itthoni liberális, kozmopolita fogyasztói hülye, opportunista szekértoló, vagy gyűlölködő, még ha “magyarnak” mondja is magát.
Magyar Nemzeti Arcvonal – Hungarista Mozgalom
Az MNA néhány gondolata…
August 18th, 2010A megbékélés az egyetlen útja az Európai békének. Nincs más lehetőség! Fájdalommal tekintünk Erdélyre, és a többi elcsatolt területre, de mi is tehetünk arról, hogy ez így alakult! Ha elvágták volna a nyakát az összes zsidónak, akik a feszültségeket szították, ha elsöpörte volna a népharag a velejéig megromlott arisztokrata és politikai vezetőket, akkor nem jutott volna el az ország Trianonig.
De ezt nem tették meg!
És ha már el is jutottunk eddig a szégyenteljes szerződésig, nem kellett volna azt elfogadni! Minden katonának, parasztnak, munkásnak, nőnek és gyereknek fel kellett volna sorakoznia a történelmi határnál! Meg lehetett volna védeni az országot!
De nem tették meg! Megérdemli az ország a sorsát! Minden testvérnép, akik egyesültek a Szentkorona alatt, felnéztek a magyarra, mert erős és gazdag volt. Bölcs és jó vezetője volt az országnak.
A történelem túllépett rajtunk. Ma Közép és Kelet-Európa egyik legerősebb országa éppen Románia. Mit akarunk mi magyarok?? Csöndbe kell lenni. Rendet kell tenni és meg kell erősödni!
Aztán majd az új Nemzetek Európájában fel lehet vetni egy finom magyar bor mellett, hogy „rendezzük már a régi dolgokat”.
És ne mondja senki, hogy erre nincs esély! A Magyar Nemzeti Arcvonal jó kapcsolatot ápol egy román nacionalista szervezettel, akik tökéletesen tisztában vannak vele, hogy csak a zsidó felforgatók uszításának tudható be a testvérnépek szívében elültetett indulatok.
Támogatják a népességi alapokra épülő magyar revíziós politikát. Nem soviniszták! Megvetéssel néznek a HVIM tevékenységére, de tudják, hogy csak a provokáció a céljuk. Soha nem bántottak egyetlen magyart sem, mert tudják, hogy a kisemberek nem tehetnek semmiről.
Sólyom Gábor – Jövőnk.info
Betiltották a Hatvannégy Vármegye provokálását
August 18th, 2010Kárpát-medence |
Megtiltotta a budapesti rendőrfőkapitány, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megtartsa szombatra bejelentett vonulásos demonstrációját – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője csütörtökön.
Tafferner Éva elmondta: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom május 29-én jelentette be a BRFK-n, hogy június 6-án, szombaton vonulásos demonstrációt kíván tartani. A bejelentés szerint a résztvevők a Felvonulási téren gyülekeztek volna, majd a Stefánia úton, a Thököly úton, a Dózsa György úton át, az Andrássy úton keresztül érkeztek volna a Roosevelt térre. A vonulás érintette volna Szlovákia, Románia és Szerbia budapesti nagykövetségét, a menetet lovasok és egy tehergépkocsi vezette volna át a városon.
Tóth Gábor, Budapest rendőrfőkapitánya május 31-én megtiltotta a vonulásos demonstráció megtartását a gyülekezésről szóló törvényre hivatkozva, mivel a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.
A szervezet képviselője azonban június 1-jén újra bejelentette a korábbival megegyező időben és útvonalon tartandó demonstrációt. Ennek megrendezését szintén közlekedési okokra hivatkozva ugyancsak megtiltotta a budapesti rendőrfőkapitány.
A határozatot a BRFK csütörtökön kézbesítette a bejelentőnek, egyben tájékoztatta arról, hogy ha a tiltó határozat ellenére megtartják a demonstrációt, a törvény értelmében a rendőrség feloszlatja azt és a szervezőkkel szemben eljárást kezdeményez.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szombatra a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója alkalmából felvonulást tervez a szervezet honlapján hétfőn közzétett közlemény szerint. A menet a mozgalom által “megszállónak” minősített országok nagykövetségeit is érintené, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat “az elcsatolt országrészeken uralkodó magyarellenesség” ellen, és amiatt, hogy a HVIM rendezvényeit folyamatosan betiltják.
Ma, amikor Európa fiai ismét ébredeznek, amikor a Nemzetek Európájának gondolatát ismét célként határozzák meg a különböző Európai országok nemzeti és nemzetiszocialista szervezetei /egy soviniszta szervezet (jobbik) zsidó képviselője (Morvai) szájából ugyan ez gyalázat/, akkor véleményünk szerint a békétlenség szítása, az indulatok keltése provokálásnak minősíthető, ami zsidó érdeket szolgál.
Üdvözöljük a rendőrség tiltó határozatát és a jövőben is azt javasoljuk nekik, hogy ne adjanak teret a felforgatóknak és a feszültségek szítóinak.
Sólyom Gábor – Jövőnk.info
September 14th, 2009
Dózsa György kisnemesi családban született 1470-ben Dálnokon (Kovászna). A török elleni X. Leó pápa által életre hívott keresztes hadjárat katonai vezetojének jelölik ki. A keresztes hadjárat elmaradt, de a Dózsa György által vezetett seregben 1514-ben parasztfelkelés, mely háború tör ki a magyar nemesség ellen. Eloször nagy sikerei vannak, csatákat nyer pl. Csanád, Nagylak majd a temesvári csatánál a beavatkozó erdélyi vajda Szapolyai János segítségével seregét tönkre verik. Dózsa György és testvére, Dózsa Gergely is fogságba esik, aztán megkínozzák és megölik oket 1514. július 20.-án.
Itt pedig Dózsa György halálának leírása következzék: Izzó vastrónra ültették, fejére izzó vaskoronát tettek így akarta a magyar nemesség megmutatni székely alattvalóinak, hogy aki székely létére király akar lenni, az mire is számíthat. Miközben Dózsa kínszenvedett félig égett húsából több székely alvezérének akaratuk ellenére enni adtak a még élo vezérbol . A kor egy német rajza megörökíti székely vezérünket méltóságteljes haldoklása közben, hogy miként végzik ki a „civilizált” magyar nemesség parancsára.
July 20th, 2009
Székely testvérek!
Ennek a weboldalnak a célja, hogy magunkról, de a román-magyar kapcsolatról is kijelentsen néhány igazságot.
Az első dolog amit ki kell jelenteni, hogy mi nem vagyunk magyarok. Mi egy külön nép vagyunk amely kulturálisan asszimilálódott a magyarsággal.
A német nyelvű források IX.-XIII. sz. (Annales Regni Francorum, Poeta Saxo, Analele Fuldense) kimondják, hogy az avarok utódai vagyunk, türk eredetű nép akik Mongóliából származnak és nyelvileg rokon nép: a hunokkal, kunokkal, tatár-mongolokkal, jászokkal, úzokkal stb. de teljesen eltérő a magyaroktól.
Megjegyzendők a magyar küldöttség feljegyzései melyeket a Párizsi Béke Konferencián 1919-ben nyilvánossá tettek: “a székelyek avar eredetűek, egy populáció mely a középkorban szerződést kötött a magyarokkal és a szászokkal Erdélyben. Mindhárom nemzetiségnek hatalma volt az általa lakott területen – Unio Trium Nationum.”
Így állnak a dolgok, mi székelyek a középkori Magyar királyságban a magyaroktól külön álló népként voltunk nyilvántartva. Bizonyíték erre tagságunk az “Unio Trium Nationum” (A három nemzet uniója) 1438-ban keletkezett jogok és kiváltságok oklevele a székely, szász és magyar székeknek.
Idővel a magyar államhatóságok nyomása alatt kulturálisan és nyelvileg is asszimiláltak bennünket.
Hasonlóképpen, mint a romanizálatlan kelták akik nem vettek részt az angolszász etnogenezísben, az angolság kialakulásában, megőrizve ősi mivoltukat, mi sem, mint az avarok leszármazottai, kiket elüldöztek Pannóniából a mai Duna-Tisza közére, majd a Tiszántúlra, “a havas tetejű hegyek románjaihoz” (Jansen Enikel) Nagy Károly frank seregei (768-814) nem vettünk részt a magyar etnogenezísben, a magyarság kialakulásában. A kolonizáltak, a királyok szövetségeseiként Budáról kiindulva 8-900 évvel ezelőtt először a történelmi Bihar majd Erdély közepére majd végül a Keleti-Kárpátokhoz szorítottak minket. De mi a középkor során megőriztük nyelvünket, közigazgatásunkat, hagyományainkat, viseletünket és öntudatunkat. Még a rovásírásunkat is Erdély és a Magyar Királyság szerte használták a X. sz.-ig, mikor Szent István király a kereszténységet felvéve elterjesztette a latin ábc-t.(a 37 betűből 21 török eredetű, 3 ógörög, 3 glagolit ami az ősi szláv írás része amit a cirill írás rendszer bevezetéséig használtak.) Nemzetiségünket szétzilálták a XIII.-XV. sz. során figyelembe véve az uralkodó nemesség hivatalos nyelvét, aztán az ellen reformok illetve a római katolikus offenzíva a XVI-XIX. sz között, majd a “magyar törvények” prédájává váltunk 1867 és 1918 közötti időszakban is.
Ezer évet élve román környezetben akik hatással voltak ránk és akikre mi is hatással voltunk, harcoltunk minden erőnket felhasználva a Magyar Királyság ellen. Kiváltságos helyzetünket kockáztatva segítettük az őslakos románokat, a nagy román egység létrejöttéért Mihai Viteazul idejében. A történész Nicolae Iorga tökéletesen rámutat a különbségre köztünk és a magyarok között: “A székelyekkel van egy szimbiózisunk, egy közös életünk. A magyarokkal csak egy szomszédi viszonyunk. Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú.”
Valójában a mi kapcsolatunk a románsággal nemcsak gazdasági és kulturális. Ismerünk időszakokat amikor, székelyek egy része politikai engedelmességben éltek román fejedelmek vezetése alatt a Kárpátokon túl. Sok székely szék katonai szolgálatot teljesítettek és dézsmát fizettek román fejedelmeknek, a magyarok helyett, mivel tudták, hogy így kevésbé vannak veszélyben a székelység jogai és szabadsága. Például Udvarszék és Csíkszék 1471-ben Ştefan cel Mare-nak fizettek dézsmát Moldova fejedelmének és hallgattak rá, mint a saját fejedelmükre.
Ugyanolyan szeretettel és hittel szolgálták a székelyek Petru Rareş-t és Mihai Viteazul-t (Vitéz Mihályt) és más román fejedelmeket.
5000 székely katona harcolt Podul Înalt-Vaslui-nál Ştefan cel Mare oldalán az török csapatok ellen 1475-ben.
Hogy ne is említsük őseink hozzájárulását Petru Rareş fejedelem Feldioara-i győzelméhez 1529-ben, továbbá székely őseink jelenlétét Mihai Viteazul seregeiben a Ţara Românească-i (Havasalföldi) harcai során 1595-ben és Erdélyi harcai során 1599-1601 során.
Hálaként a hegyeken túli fejedelmek nemcsak, hogy védnökségük alá vettek bennünket ezáltal segíteni a fennmaradásunkat, de tiszteletben tartották mindazon jogainkat melyeket a helyi magyar nemesek, egyetértésben a magyar királlyal sűrűn eltiportak. Ezért a Şelimbăr-i csatát követően amit Mihai Vodă oldalán éltünk meg visszaadta régi jogainkat, szabadságunkat 1599. november 28.-án. “Ezentúl a székelyek örvendjenek azon jogoknak és szabadságnak, melynek örvendtek az őseik is.” Ez az oklevél megerősíti a székely nemeseket, majd az 1600. március 17.-i oklevél megemeli a Mihai Viteazul által kibocsátott oklevelek erejét és ezáltal a székelység már nem szövetséges szolgáló nép immár, hanem szövetséges szabad nép.
Következtetések:
1977 óta a népszámlálások alkalmával ismét fel van tüntetve a székely, mint nemzetiség. 1992-ben csupán 831 vallottuk magunkat székelynek, majd a 2002-es népszámlálás során csak 150-en. Eközben többségünk magyarnak vallotta magát, és ez a fajta nemzetiség csere nem helyénvaló, hiszen nem vagyunk magyarok.
A romániai székelységnek joguk van a saját öntudatukhoz, amiben Románia partner kell, hogy legyen és egyformán kell szeretnie minden gyermekét.
A székelységnek nincs szüksége más nemzetiségre, hiszen megvan nekünk a sajátunk. Nincs szükség arra, hogy minket a magyarok képviseljenek, hogy magyarnak valljuk magunkat. A székelyek, nem magyarok.
A régi Erdélyben létezett egy Székelyföld amit 1867 után a dualista Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar igazgatás szüntetett meg. 2006-tól meg éppen a magyarok (pont ők) beszélnek Székelyföld elnyomásáról teszik mindezt a székely nemzetiség rovására, annak a nemzetiségnek a rovására akinek a tragédiáját és öntudatát szánt szándékkal ők tették tönkre.
Székelyek, ébredjetek!